Végére értünk az iskolai és színházi évnek, s egyben a pályázatok elbírálásának is. Öten voltunk, akik "bíráltunk": Varga Kriszta, Gyabronka József, Nagy Zsolt, Rába Roland és Schilling Árpád. Egymástól függetlenül öt pályázót jelölhettünk meg a pályamunkák elolvasása után, s a jelöltek nevét ezután egybevetettük. Nem kívántunk helyezéseket megállapítani, tekintettel arra, hogy nem versenyeztetés volt a cél. Azokra szavaztunk, akiknek az írásai leginkább megragadtak minket (ebből következően véleményünk messzemenően szubjektív). Lehetett ez az írásmód, s az abba csomagolt gondolatok érettsége, őszintesége, eredetisége, máskor a lenyűgöző kreativitás, vagy éppen a bátor kritikai szellem.

Az összesítésből kiderült, hogy két dolgozat mindannyiunk tetszését elnyerte.

Kelemen Kristóf (Leőwey Klára Gimnázium, Pécs) és Nyulassy Attila (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest) tanulmánya magasan kiemelkedett a többieké közül mind terjedelmi, mind tartalmi szempontból. Rendkívüli felkészültséggel, idézetekkel, korábbi tanulmányokra való hivatkozással és komoly színházi érzékkel haladtak végig a maguk által kijelölt úton.
Aszalós Bence (Leőwey Klára Gimnázium, Pécs) bátor szépirodalmi kísérlete, Pallag Sára (Vörösmarty Mihály Gimnázium, Budapest) élménybeszámolójának személyessége és Zsirai Viktória (Pannon Egyetem, Veszprém) vallomásának érzékenysége többünket megragadott, de itt már nem volt teljes az egyetértés.
Pipás I. Olivér (Tan Kapuja Buddhista Főiskola), Fister Lilla (Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc) és Nemes Anna Eszter (Vörösmarty Mihály Gimnázium, Budapest) egy-egy különleges, egyedi szempont alapján közelítették meg a művet, s az előadást: buddhizmus, színházi interakció, a hármas szám misztériuma.
Sára Esztert (Teleki Blanka Gimnázium, Budapest) és Szabó Katát (Teleki Blanka Gimnázium, Budapest) tartom még fontosnak kiemelni. Előbbinek színházról vallott érzései, utóbbinak kemény kritikája fogott meg.

Mindnyájuknak egy-egy frissen elkészült dvd-t ajándékozunk, mely a 2002-ben bemutatott hazámhazám c. előadásunk próbáiról készített dokumentumfilmet, és egyéb érdekességeket tartalmaz.
Ezen felül Aszalós Bencének, Pallag Sárának és Zsirai Viktóriának egy-egy 5000 Ft, Kelemen Kristófnak és Nyulassy Attilának egy-egy 10.000 Ft értékű könyvutalványt ajándékozunk a bookline.hu jóvoltából.

Rajtuk kívül még Illés Nikoletta (Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola), Honti Tímea (Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola) és Goitein Gergely (Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola, Budapest) színházi definícióját szeretném megjelentetni az előadásról szóló műsorfüzetünkben, a fentiekben megemlített írásművek szerkesztett formáival egyetemben.

És íme azok, akik komolyan véve felhívásunkat, eljuttatták még hozzánk írásaikat:
Oláh Anett Klaudia (Teleki Blanka Gimnázium, Budapest), Kiss Patrik Péter (Illyés Gyula Gimnázium, Budaörs), Jansik Péter (Illyés Gyula Gimnázium, Budaörs), Kovács Hajnalka, Kelemen Lilly (Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola), Horváth Gabriella Dóra (Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola, Budapest).

Köszönjük a részvételeteket.

Minden egyes írást kiteszünk a honlapunkra, hogy Ti és mások is olvashassák, véleményezhessék.
Az írásokat helyesírási szempontból Varga Kriszta ellenőrizte, ha érdekel Titeket, nézzétek át saját írásaitokat is.

PÁLYÁZATOK:

• Aszalós Bence: Részlet Hamlet túlvilági naplójából

Ophéliáról
A temetés után két héttel történt, mikor színházba mentem, hogy az apám halála keltette fájdalmat felejtsem. Az előadás kezdete előtt mellém ült. Ismertem régebbről, alkalmanként beszélgettünk is. Akkor udvarias, visszafogott, halk szavú lánynak ismertem meg.
tovább >>

• Fister Lilla: "De tőr lesz e darab, hol király, ha bűnös, fennakad"

A dráma szavai olyanok, mint a viharos tenger hullámainak csúcsán felvillanó fényes habok; a színész alkotó munkáját abban kell keresnünk, ami a szavak alján van, ergo: a teljes személyiség felidézésében…
Hamlet. ws a barátságos és mesteri mágikus Krétakör Színház előadásában.
tovább >>

• Goitein Gergely: hamlet.ws

Hamlet és én
Shakespeare műveiben az a jó, hogy nem fog rajtuk az idő. Néha ugyan kell egy kicsit csiszolni a fordításon, hogy értse a közönség, de történetei alapvetően minden korban megállják a helyüket, ez igaz a Hamletre is.
A dán királyfi történetét sokféleképpen tolmácsolták már, úgy gondolom, hogy megfelelő asszociációkkal bárki találhat kapcsolatot Hamlet és a saját sorsa között. Tekintve, hogy Hamlet igen fiatal, és még véleményem szerint nem egészen kiforrott jellem, sok érzelem kavarog benne, így talán könnyebb vele azonosulni. Ugyan mondják, hogy "kétszer nem lépünk ugyanabba a folyóba", amivel részben egyet is értek, de csak részben…
tovább >>

• Honti Tímea: hamlet.ws

Hamlet történetét rendkívül érdekesnek tartottam, és őszintén szólva jobban tetszik, mint a Romeo és Júlia, bár ennek oka szerintem Hamlet különös észjárása és elgondolkodtató monológjai. Ez az a dráma, amiről az ember órákig tud beszélni, és mégis maradnak megfejthetetlen gondolatai pl.: Miért csak Hamlet látta a szobában a szellemet, és anyja miért nem? Vagy: Gertrud segített megölni az öreg Hamletet? És vajon mit látott Claudiusban, aki állítólag kinézetre nem volt olyan tetszetős, mint az elhunyt király, bár ezt lehet, hogy csak a dán királyfi látta így.
tovább >>

• Horváth Gabriella Dóra: Színház
  

A színház álom, hogy édes- vagy rémálom, rajtunk múlik. A színház menedék, hogy az életed elől menekülsz, vagy a szívedre találsz benne, az csak rajtad áll. A színház varázslat, ha meglátod, és érzés, ha át tudod élni. A színház egy játék, ha mersz játszani. A színház egy színpad, egy épület, egy építmény. A színház csak színház, a tartalmat te adod neki. Ezért lehet a színház mindenkinek más, ha nem félünk benne saját magunkat meglátni.
tovább >>

• Illés Nikoletta:

hamlet.ws

Hol is kezdjem… Nem egy szokványos előadás volt, amit láthattunk. Meglepő hogy egy tragédián nevetni is tud az ember. Azok a jelenetek, melyek humorossá tették a darabot, (intertextualitások) a helyén voltak. Egy jól megrendezett darabnak lehettünk részesei, melyben még Nagy Zsolt nyelvbotlásai is természetesnek tűntek. Az a hangszín, hangerő, melyben Ő beszélt, nem egy egyszerű feladat! A hanggal való játék érdekesebbé, izgalmasabbá tette az egészet. Hol síri csend támadt, majd dühöngés, melytől, bevallom én is megijedtem.
tovább >>

Színház

Hogy mit is jelent számomra a színház? Ezt kissé nehéz megfogalmaznom, de megpróbálkozom vele. A színház számomra a kikapcsolódást jelenti. Amikor színházból jövök haza, mindig jóleső érzés fog el, mert mindig új tapasztalattal, élménnyel lehettem gazdagabb. A színház számomra tanít, felvilágosít, okít és megnevettet. A színházban az emberek szabadra engedhetik gondolataikat, úgy értelmezhetik az adott jelenetet, ahogyan azt ők szeretnék.
tovább >>

• Jansik Péter: hamlet.ws - Számomra

Szó nincs arról, hogy ne tudnám elkezdeni. Dehogyis! Egyszerű, nagyon… Tényleg! De mivel is, hogyan is? Nehézkes. Szeretnék olyan közvetlen fogalmazást írni, mint amilyen az előadás volt, remélem, sikerül valamennyire. Olvasva a "sorvezető" kérdéseket, nekem a sorrend fordítva szimpatikus, így tehát elsőként arról írnék, hogy számomra a színház micsoda. Csoda, annak tartom, amióta én is részese lehettem egy előadásnak. Ugyanis, fiatal korom ellenére, nekem megadatott az az Isten adta lehetőség, hogy dolgozhattam együtt kerek egy évet színészekkel, rendezővel, dramaturggal, asszisztenssel, technikusokkal: tehát egy színtársulattal. Fantasztikus élmény volt, szavakkal le nem írható, tisztán emlékszem, amikor első alkalommal léptem be a Szkéné Színház színháztermébe. Azelőtt csak, úgymond "klasszikus színházat" láttam: nézőtér hosszú sorokban, velem szemben a színpad. Itt valami egészen mást kaptam. Körszínpad volt felállítva, masszív vasállványok, erős fények, nézőtér félkörben, nagy hangzavar: éppen próba. Életemben nem láttam hasonlót.
tovább >>

• Kelemen Lilly: hamlet.ws - nekem

Az előadás napja hétfőre esett - talán a hét legnehezebb, leghosszabb napjára. A reggeli magyarórán tátva maradt a szám, amikor a tanárnő azt mondta, hogy az előadás 3 órától feltehetőleg este fél 7-ig tart... semmi kedvem nem volt hozzá. Olvastam a Hamletet, nem igazán mondott nekem semmi különlegeset. Nem tudtam elképzelni, hogy egy színjátszó társulat az egyik tantermünkben egy Shakespeare-darabot hogy tud megjeleníteni mindenféle színházi kellék nélkül.
tovább >>

• Kiss Patrik Péter: Pályázati felhívás NEKEM, aki látta a hamlet.ws című előadásotokat

Úgy vélem, hogy a Hamlet története állandó kapcsolatban áll napjainkkal. Problémái, kérdései mindig, de itt a XXI. század küszöbén talán a legaktuálisabbak. Számomra a történet, Hamlet királyfi története azonosítható az életünkkel, napjainkkal…
tovább >>

• Kovács Hajnalka: Színház

A mennyezetről kristálycsillár lóg alá. A fény bevilágítja a bársonyszőnyeget. Az ajtó kinyílik, és főhajtással üdvözöl az ajtóban álló fiatalember. A kezét nyújtja, és a következőt mondja: "A jegyét kisasszony! Balra fönn egyes páholy. A ruhatárat bármikor igénybe veheti. Jó szórakozást!"
Sablonszöveg, az igaz, de milyen udvarias és fennkölt, tökéletesen passzol a főúri dámák ízlésvilágához. Hisz az ő arcukról már rég lekopott a hamvas fiatalság, legalább ebben az egy teremben érezhessék még a változatlanság állandóságát, mintha ismét fiatalságuk fénykorában lennének.
tovább >>

• Nemes Anna Eszter: Hamlet - a Krétakör Színház előadásában

Hát igen... Krétakör. Mikor az embernek azt mondják: "Gyerekek, eljött a színházlátogatás ideje, megyünk megnézni a krétakörösöket!", először összehúzza a szemét, majd elneveti magát. Olyasfajta nevetéssel, mint mikor valaki egy disznó viccet tár a publikum elé. Ez persze nem degradáló megjegyzés, sőt! Pár mai színházzal talán éppen az a probléma, hogy leginkább az ülések huzatát és a légkondi minőségét tudjuk megemlíteni abból a másfél órából, amit egy darab nézésével (vagy épp átmeditálásával, hogy csúnyábban ne fogalmazzak) töltünk.
tovább >>

• Nyulassy Attila: hamlet.ws

A Hamletet valószínűleg mindenki olvasta, vagy legalább hallott róla. Mindenki tudja, mi történik a dán királyfival, miken megy keresztül, legalábbis azt hisszük. Az apja meghal - illetve meggyilkolják -, anyja a halotti torral már lakodalmat ül, ezzel új királyt adva Dániának, aki egyébként az előző uralkodó gyilkosa; középkori párbajok, giccses udvarlások, cselszövők felbukkanása, vagyis egy úgymond szokásos irodalmi "szappanopera" tőlünk legalább 400 év távolságra. Legalábbis azt hisszük, de mindenképpen így viszonyulunk hozzá, nem csak mi, "diákok", hanem a "felnőttek" is. Van mentségünk: így tanultuk, akik tanították, azoknak is van mentségük: ők is így tanulták, de ez a tendencia valamiért kialakult, így felelősek vagyunk érte: ideje átgondolni.
tovább >>

• Oláh Anett Klaudia: hamlet.ws

Először is ott kezdeném, hogy egyáltalán nem járok színházba. Ez valószínűleg meglepő, és ilyenkor egyből megfogalmazódik egy kérdés: akkor miért pont erre az előadásra szántam rá magam? Igazság szerint a kíváncsiság vezetett rá, de azt kijelenteném, hogy egyáltalán nem bántam meg, és még tapasztalat hiányában is az a véleményem, hogy biztos jobban tetszene, mint egy "hétköznapi színház". Szerintem nem minden színész tudná eljátszani hitelesen és rendkívül érthetően a szerepét, miközben egy előadás során több ember bőrébe bújik bele, színházi kellékeket pedig egyáltalán nem használnak. Maga az, hogy a színésznek egyesülnie kell a kapott szerepével, már ez egy kihívás. Nem szeretem az egyszerű dolgokat, valószínűleg ezért is nyerte el a tetszésemet.
tovább >>

• Pallag Sára: A Krétakör Hamletje
  

Az utóbbi időben egyre több színházi előadásról kell írnunk esszéket házi feladat gyanánt. Bevallom, kezd kicsit fárasztó lenni a dolog, mindamellett ijesztő is. Leülök itthon a gép elé, vagy tollat ragadok, és kétségbeesetten meredek a képernyőre, papírra. Én így várom az ihletet. Aztán egy idő után vagy elkezd belőlem ömleni a szó, vagy inkább hagyom az egészet későbbre. Most is hasonló helyzetben vagyok, ám mégis más egy kicsit, mert most a gond nem az ötlethiányból fakad, hanem abból, hogy nem tudom, hol kezdjem… talán az elején kellene…
tovább >>

• Sára Eszter: Hamlet
  

Hogy mit is jelent számomra a színház? Elég sokat gondolkodtam rajta, mire sikerült megfogalmaznom, hogy valójában mit is jelent nekem. A színház valahol maga az ÉLET! A legtöbb darabban ugyanis olyan témákat dolgoznak fel, amik a való életben már megtörténtek, vagy bármikor megtörténhetnek. Ebből fakadóan nagyon sokat tanulhatunk belőle. A színházba járás olyan dolog, amit előre eltervez az ember, nem úgy, mint például egy mozizást, hogy csak felhívom a barátaimat, és két óra múlva már pattogatott kukoricával és kólával a kezünkben ülünk valamelyik multiplex leghátsó sorának közepén. A színházi előadás napját izgatottan várjuk, hosszasan készülődünk rá, legalább egy órával előbb elindulunk, mint ahogy kellene, hogy nehogy véletlenül lekéssük a kezdést. Az előadás idejére talán még a mobiltelefonunkat is kikapcsoljuk, amit úgy máskülönben soha nem teszünk meg.
tovább >>

• Szabó Kata: hamlet.ws

William Shakespeare-t az angol irodalom legkiemelkedőbb és legzseniálisabb drámaírójának tekintjük. Hihetetlen életművet hagyott maga után, és nem tartom szerencsésnek, hogy tanulmányaink során viszonylag hamar kell hogy megismerkedjünk vele. A Hamlet 1600-1601 körül látta meg a napvilágot, és 407 éven keresztül sikerült fennmaradnia. Shakespeare ezt a művet egyértelműen színpadra szánta, ezért sok feldolgozás is született. Az előadás, amit a Krétakör színészei adtak elő Schilling Árpád rendezésében merőben újszerűnek mondható. Az elején nem tudtam elképzelni, hogy 3 ember hogyan fogja előadni a darabot, de a megoldás briliánsnak bizonyult.
tovább >>

• Zsirai Viktória: hamlet.ws

Izgulunk előadás előtt, mintha nekünk kéne játszani. Kósza féligazságok és rémhírek cserélnek gazdát. Néhányan a bejutásért aggódnak és a hiányzók neveire vadásznak, mert nincsenek a listán. Ez egészen addig tart, míg a szervező a tizedik névig sem jut a felolvasásban, mert Nagy Zsolt int: gyertek be.
tovább >>

• Pipás I. Olivér: Varázskör

Az utóbbi néhány évben gyakran járok színházba, ez havi két-három előadást jelent. Műfaji korlátaim nincsenek, láttam musicalt, kísérleti előadást és kamaradarabot. Amitől nekem működik egy szín-játék, azt persze nem egyszerű megfogalmazni. Gondolkodás nélkül azt válaszolnám: hasson! De mi az, amitől napokig, esetleg hetekig vissza-visszatérnek érzések, gondolatok, képek a darab után?
tovább >>