A francia kezdeményezésre megvalósuló, a mozgóképet az előadások középpontjába állító fesztivál idén is sokféle programmal kecsegtet: ingyenes filmvetítésekkel és interaktív játékkal indul a programsorozat (Művész mozi, Szabó Ervin Könyvtár), majd kiállítás nyílik a Trafó Galériában, ezután magyar táncbemutató és horvát thriller következik (Frenák Pál Társulat, Andrea Bozic). Lesz berlini kortárs zene Lou Reed művel (Zeitkratzer), és bibliai utalások Juhász András és Wayn Traub darabjaiban (Landscape és Maria Dolores). Emellett munkabemutatókra is sor kerül, ahol fiatal alkotók kapnak lehetőséget a bemutatkozásra.

A Képek Ideje - TEMPS D'IMAGES Fesztivál 2002-ben jött létre az ARTE kulturális televízió csatorna és a franciaországi Ferme du Buisson kortárs művészeti központ kezdeményezésére, amely európai hálózattá nőtt mind az alkotók együttműködése, mind az előadások áramlása tekintetében. A budapesti Trafó a kezdeményezés egyik alappillére, ahol idén már harmadik alkalommal találkozhat a közönség a színpadi és képi művészet kereszteződésével kísérletező művekkel.

A széles spektrummal rendelkező program jelentősen merít a képzőművészet, a videó- és digitális technikák eredményeiből, ami egyben azt is eredményezi, hogy az előadóművészetek számára teljesen új útakat tár fel. Az események műfaja is eltérő: színház, tánc, opera, filmvetítés, installáció, koncert, kiállítás, térspecifikus események - avagy ezek ötvözete, de minden bemutatónak szerves része a mozgókép.

A fesztivál nem csak meghív de "saját gyártású" alkotásokat is bemutat, ezek az ún. chantier-k (műhelyek): a fiatal szakmabeliek lehetőséget kapnak tapasztalatszerzésre, egy meghatározott idejű, egy konkrét térben zajló, adott költségvetésű előadás létrehozására, és a közönség előtti megmérettetésre.

Ízelítőül a programok közül:

• 2007. november 8. - december 9.

Mit tudok? / What do I know? - kiállítás a Trafó Galériában
Megnyitó: 2007. november 8. (Cs) 19h

November 9. (P) 19h: Dr. Anselm Wagner előadása

"A szerelem szelleme jár körbe, mindig ugyanarra a kérdésre keresve választ: Mit tudok a szerelemről? A történet mások szerelmeinek emlékére íródott, amelyeknek nem voltam tanúja. A filmbéli ház valóságos." (Šejla Kamerić)

alkotó: Sejla Kameric

Šejla Kamerić videoinstallációja a családi emlékek és történetek furcsa, bizonytalan, vészterhes, mégis idillinek tűnő világába vezet A művész nagyszüleinek házában az egykor családi fényképekről ismert szereplők bolyonganak, történetek szálai keverednek és vesznek a múltba, az emlékezés ösvényein elhalványulnak, majd összemosódnak a nyomok. Valamennyi szereplő gyerek, mintha emlékező és emlék egyazon alak volna. Mások múltjába belevénhedt gyerekek, komoly arcú apró felnőttek, akiket látva még nehezebbnek tűnik a család és a társadalmi konvenciók súlya, mintha már a kezdetektől ismernénk a történet végét.

• 2007. november 9-12. (P-H) 20h

Frenák Pál - Helmut Oehring (D): Instinct - soha. vagy… / tánc PREMIER!

Egy darab, mely az ösztön primitív, érzéki és animális jelentéssel bíró fogalmát éleszti fel és tölti meg új tartalommal. Frenák Pál koreográfus számára az ösztön egy erős kötelék: mély, pozitív és megmagyarázhatatlan belső hallás, egyensúly, váz, amely által képesek vagyunk megmaradni a határvonalon. Valójában az ösztön az, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megmeneküljünk, ha egy tetőről lezuhanó kő pont a fejünk mellett halad el. Az ösztönös előérzet által sikerül megtalálni a helyes mozdulatokat és magát az egyensúlyt.

fotó: Kozár Edit

A kultúra-gyártó és a kultúra-fogyasztó ember különösen és kölcsönösen kíváncsi egymásra. Azaz az "ember" igenis voyeure-nek születik! De mihez kezdjen ezzel az ösztöneiből fakadó, istenadta kíváncsisággal, ha mások ösztönkésztetései korlátozzák, netalán függőségben tartják?

• 2007. november 21. (Sze) 20h

Don't EAT Group: Landscape / videóáldozat

A Landscape egy kísérlet, melynek középpontjában az ember áll. Az ember áldozata, az ember szégyene, az ember dicsősége, az ember félelme, az ember fénye. Kitartás és ellenállás, a test fizikai és szakrális áldozatisága áll kontrasztban a szellemi, köznapi kultúra könnyed, súlytalan valóságával. Juhász András, a Pestiesti videóművészének egészestés előadása nem más, mint a belvárosban rögzített szenvedéstörténet.

"Krisztus-történet itt és most, a 21. század értelmiség által látványosan elítélt, mégis mindannyiunk által (ki)használt médiumainak bevonásával. Van abban valami felemelő, ahogyan a budapesti Deák téri templom melletti villamosmegállóban imbolygó, több kamerával rögzített képsorokon egyszercsak feltűnik egy keresztet cipelő ember sziluettje."

A fesztivál teljes programja letölthető anyagok között található word formátumban!