London Hammersmith negyede a város délnyugati részén helyezkedik el. A fiatalok, diákok egyik kedvelt kerülete, ahol pubok és különböző klubok várják vendégeiket. Itt van a híres Riverside Stúdió is, a Temze mellett, ahol többek között a BBC egyik stúdiója illetve több mozi- és színházterem működik.

Ebben a stúdióban tartották idén először a FEAST fesztivált, amelynek neve már elárulja a rendezvény létrehozásának okát. Ugyanis a FEAST az angol színházi kultúra számára még mindig különlegesnek ható kelet-európai színházi közeggel próbálta megismertetni a helyieket. Hogy az egyik londoni szervező mesélte, a londoniak a "szószínházhoz" vannak hozzászokva, ".ahhoz, hogy egy színész kiáll a színpadra és csak, beszél, beszél. De hogy esetleg a testét, fizikumát is használná? Na, az idegen és furcsa minden itteni embernek".

Nem véletlen tehát, hogy a W-Munkáscirkusz a helyi szervezők figyelmét is felkeltette, még 2003-ban, a wroclawi Dialóg fesztiválon. Olyan előadással kívántak kedveskedni a helyi közönségnek, amely számukra szokatlan formában, színházi nyelven beszél el egy történetet.

Kellemes meglepetésként érte a csapatot, hogy nemcsak az utcán, a szállodában találkozhattunk ott dolgozó magyarokkal, hanem a stúdió műszaki vezetője is hazánkból érkezett Angliába. S talán ezért is rendkívül koncentrált, precíz és gyors építési munka után készülődhetett a csapat az első előadásra, amely éppen július 7-ére esett. Itt a helyszínen, pár metrómegállónyira a robbantásoktól szembesült a magyar társulat a londoni merényletekkel. Természetesen, társulva a többi színház döntéséhez, a Krétakör a stúdióval és a fesztivállal közösen úgy határozott, hogy elhalasztja az esti előadást.

Másnap hosszú, tömött sor várakozott a Munkáscirkuszra. A korábban említett magyar származású műszaki vezető álmélkodva, és büszkén mutatta a hömpölygő embertömeget, mintegy 250-en jelentek meg, köztük igen sok magyar. Szerencsére hihetetlenül koncentrált, az előadást megelőző próbán kissé átkoreografált előadást láthattak a nézők, tele érzékeny és finom pontokkal.

Az angol fővárosban egyébként másodszor járt a Krétakör. 2004-ben a Mizantróp vendégszerepelt itt mérsékelt fogadtatással. A W-Munkáscirkusz megtörte ezt a viszonylagos csendet. Bekiabálásokkal tarkított, hangos és sűrű ováció búcsúztatta a színészeket, és az elismerés hosszú köszönetnyilvánításokkal, és hálás gratulációkkal folytatódott az előadást követő fogadáson.

Ugyanakkor megdöbbentő, és már-már misztikus szembenézni azzal a ténnyel, hogy a W-Munkáscirkusz első nyilvános előadása 2001. szeptember 11.-ére esett, míg a 100. 2005. július 7-ére. Így nemcsak a jubileum miatt vált a W-Munkáscirkusz szokatlan előadássá 2005. július 8-án Londonban.