A Krétakör társulatát meglepően kellemes idő fogadta ebben a dél-francia nagyvárosban. A piciny Tarbes után kellemes felüdülés volt a különleges, vöröses árnyalatú épületek által szegélyezett utcák-terek nyüzsgése, forgataga.

A Toulouse-i Nemzeti Színház (TNT) pedig nosztalgikus emlékeket idézett fel a társulatban, hiszen két éve a HazámHazám című előadással már járt itt a Krétakör - igaz, akkor a nagyteremben, most pedig, megosztva a színházat Pippo Delbono olasz társulatával, az első emeleti kisteremben kaptunk helyet. A tarbes-i hangulatos, inspiráló terem után itt egy teljesen lecsupaszított, fekete falakkal határolt térbe került a Liliom fehér díszlete; s mivel színpad sem volt, a Budapesten megszokott atmoszférát nem sikerült megteremtenünk.

A felfokozott érdeklődés szerencsére mindenért kárpótolt. Mindhárom előadásra már a társulat érkezésekor elkeltek a jegyek, ami előadásonként 240 fős közönséget jelentett. Külön öröm volt, hogy mindhárom előadáson magyar nézők is jelen voltak: Franciaországban élő és dolgozó kollégák, ismerősök voltak kíváncsiak a Krétakörre, a harmadik előadáson pedig a helyi szép számú magyar kolónia tette tiszteletét.

A premiert követően a házigazdák fogadást adtak; egy pohár bor és néhány helyi finomság mellett volt alkalmunk megismerni véleményüket a Liliomról: a rendezés, a színészi játék és maga a szöveg gyakorolta rájuk a legnagyobb hatást, Molnár immár 100 éves története lenyűgözte őket.

Vasárnap pedig a már említett magyar társaság, az Association Franco-Hongroise tagjai gratuláltak személyesen a színészeknek.Pedig az első két előadásra leginkább a görcsösség volt jellemző, nem pedig a Liliomot meghatározó könnyed, természetes játékstílus. Ebben közrejátszott a már említett tér "idegensége", illetve a nyelvi humor átadhatóságának, a történet elmesélésének nehézsége itt, külföldön.Ezért is döntött úgy a társulat, hogy az otthonihoz képest lassabb, nyugodtabb tempóban játssza az előadásokat. Ennek eredménye már a második este is meglátszott, de szerencsére a társulat a jubileumi 100. előadáson mutatta a legjobb formáját. Ekkora már megnyugodtak, jobban el tudták engedni magukat a színészek - a könnyedség pedig a kellő figyelemmel társulva jó ritmusú, felszabadult, a játék finomságait is érzékeltető előadást eredményezett.

A vasárnapi, a francia színházi kultúrában bevett matiné-előadás után gulyásparti keretében, saját készítésű ételekkel ünnepeltük színházunk történetének első századik előadást megért produkcióját, és búcsúztunk el meghívóinktól.