Amit nézőink láthattak, az a legkülönbözőbb vad ötletekből laza szerkezetbe font jelenetsor volt. Az előadás napjának délutánjáig ennek központi eleme a két társulat összes előadásának összes csókjelenete volt: hamvas-szerelmes lányok és fiúk, kiábrándult asszonyok, megcsalt férjek, sőt őrült-vad férfiak estek egymásnak a színpadon hol lángoló, hol unott vagy hazug ölelésben - ám mindez végül a szerkesztői olló áldozatául esett, hiszen így is bő két órán át tartott a műsor.

Gyabronka József, Kocsis Gergely, Nagy Ervin, Láng Annamária és Sárosdi Lilla erre az alkalomra összetoborzott fúvósötöse leeresztett függöny előtt, az előadás egyes zenei motívumait már megelőlegező nyitányként hangolta jókedvre az amúgy is derülni vágyó teltházas közönséget, majd megkezdődött a tombola. Bezerédi Zoltán és Scherer Péter húzták ki egymás után a minden belépőhöz ingyen járó és pazar nyereményekkel kecsegtető jegyek számát. A megvilágított nézőtéren kezüket egyre bátrabban magasba nyújtó nézők körében valóban kincset érő ajándékok leltek gazdára: a két színház csillogó retró-divatba öltözött színészei adták át a tíz Mikuláscsomagot virgáccsal a Centrum Parkoló Társaság felajánlásából; félórás betlehemes csacsilovaglást a Haris-közben az Arcvonal Kft. felajánlásából; a Lábatlani Papírgyár hat hónapig beváltható érvényes karácsonyfa-utalványát; a tíz darab biankó lottószelvényt a Szerencsejáték Rt. Felajánlásából; öt kiló ipari sót a Főkefe Rt-től; a 24 órás, egyszer használatos szoláriumbérletet a pilisvörösvári Herkules Fitness Centrumba a Süss Fel Nap felajánlásából; egy futózott téli gumit és hozzá egy univerzális távkapcsolót a Samsungtól; a debreceni Ziang-du

Csak ezután hangzott el a konferanszié Bezerédi FÜGGÖNY! felkiáltása. Az est szpesöl gesztje Máté Gábor volt, aki igazi sztárvendégként azonnal a figyelem középpontjába került: magánszáma alatt szó bennszakadt, hang fennakadt, lehellet megszegett - sajnos olykor Művész Úré is. Így énekelte az éppen eszébe jutó szerelmes dalfoszlányokat a Love me, tendertől a Strangers in the nightig - folyamatosan küzdve szöveggel, dallammal, mikrofonnal és ájulás közeli alkoholos állapotával, mintha csak egy harmadvonal-beli balatoni szépségversenyre érkezett volna a fővárosból a szerencsétlen vidéki művészek közé, míg végre össze nem esett és el nem lehetett takarítani.

Az újfent leeresztett függöny előtt Bezerédi és Scherer ezúttal a Sufniban külön kultúrműsorral ünneplő két komoly előadót, Elek Ferencet és Mucsi Zoltánt jelentette be, de a nagy lendülettel becipelt plazmatévén csak szmokingos alakjukat és némán tátogó szájukat lehetett látni, nyilván hiba csúszott a közvetítésbe. Annál tisztábban volt hallható az Ascher Tamással készült interjú minden részlete. A generációjában legnagyobb nemzetközi hírnek örvendő rendező irodájában ülve, kezében egy évad műsorfüzettel, szemüvegét meg-megigazítva, a Katona József Színháznak az európai és tengerentúli színházi piacon játszott szerepéről értekezett egy egyetemi előadó komolyságával. Ahogy egyre jobban belemelegedett a témába, mintha angolsága is szárnyakat kapott volna: a műsoron levő előadások címét egyre több variációban, magával egyre hevesebben vitázva tette érthetővé a világszínház nézői számára is. Mert elmondása szerint már csak világszínházban érdemes gondolkodni, s nemzetközi fogalmakban, egyszer és mindenkorra lemondva az idejét múlt, magyar nyelvű színjátszásról. S mivel Katona József neve itthon is alig mond már valakinek valamit, külföldön pedig végképp értelmezhetetlen, anyaszínházát Samsung Theatre-re javasolta átkeresztelni.

A mester meggyőződését szemmel láthatólag az ifjabb nemzedék is osztotta, ennek példájául Schilling Árpád angol nyelven nyilvános próbát tartott egy készülő nemzetközi projektből, melynek szinopszisát a biztonság kedvéért azért magyarul felolvasta. Talán Rezes Judit gyerekét várta Csákányi Eszter, ez sosem derült ki - mindenesetre szerelmük erősebbnek bizonyult a topmodell és manager (Kocsis Gergő) kapcsolatánál. Hogy Nagy Zsolt barátja kétségbeesését kihasználva magáévá tette a fiút, azon már senki sem csodálkozott. Talán neki sikerült legjobban teljesíteni a rendező alapvető koncepcióját, hogy tudniillik a viharos érzelmekre alapuló történet drámáját mindig "inside" hordozzák, s ne külsődleges eszközökkel érzékeltessék. E gondolatot hivatott talán alátámasztani Rába Roland és Katona László a színpadon a legmeghittebb pillanatokban átvonuló kettőse - ők hol pincéreket, hol a melegbár vendégeit, hol aids-es betegeket játszottak, de ezt csak azok tudhatták, akik megértették színész és rendező angol nyelvű karakterelemző párbeszédét. Kis híján végleg kirobbantak az indulatok, amikor megjelent a gonosz terrorista (Nagy Ervin) nyakig bombába öltözve, de aztán kiderült, hogy neki is ugyanolyan nehéz az élete, mint a főhősnek, úgyhogy hamar közös nevezőre jutottak: "I hate life. I hate everything."

A függöny mögött várakozók alig tudták kivárni, hogy véget érjen a nyilvános próba, hiszen ők közben szerették volna megkezdeni igen komoly színházi konferenciájukat. Az értekezleten sok érdekes és tanulságos gondolat hangzott el, csak valahogy most nem jut eszembe, hogy mi.

A tanácskozás végén aztán egy női zenekar adott elő egy tigrises számot, benne volt Ónodi Eszter is, akiről megírták a lapok, hogy babát vár - ami úgy látszik ragályos állapot lehet, mert ebben a zenekarban minden nő terhes volt. De jól játszottak.

Közben a Sufniból feljöttek a szavalók is - a közvetítés továbbra is akadozott - hogy elmondják a szívükhöz legközelebb álló 2005-ös verset. Elek Ferenc Som Krisztián és Szatmári Orsi költeményét, a Barátok köztet (http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg.phtml?szk=6057) adta elő olyan átéléssel, hogy a már százszor hallott sorok revelatív erővel hatottak a legdörzsöltebb nézőre is. S hogy az oly sok szerepében mindig csak tréfálkozó Mucsi Zoltánban micsoda drámai színész veszett el, azt a Mizantróp kezdeti próbálkozásai után most végre megmutathatta Geszti Péter Magyarország http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg.phtml?szk=15539). című korszakos versében. Rettentően bosszantó, hogy épp egy ilyen remekmű közben egyszer csak kiment a villany, s nézőtér és színpad egyaránt elsötétült. Ebben a lelkiállapotban nem csoda, hogy valóban nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekre ragadtatta magát, akárcsak a szerelésben segédkező társai. Igazán persze akkor tört ki a pokol, mikor megérkezett a helyi gárda, akik - megjegyzem némi jobbal - kikérték maguknak, hogy az ő színházukban vendégművészek babráljanak a biztosítékkal. A fázist a fáziskereső ceruza nélkül is hamar megtalálták, végül mégis jobbnak látszott bevinni az egész kasztnit a műhelybe.

Fotók: Ránki Juli

Búcsúzóul a fiúk rittyentettek még egy kis lábszépségversenyt, a lányok pedig - akik Ónodit kivéve eddigre megszültek - csak győzték kikapkodni őket a lezuhanó függöny alól.

Mindenesetre Japántól Magyarországig minden nemzet képviseltette magát, és ezt a modern marhaságot se kellett hallgatni, hogy női egyenjogúság, meg minden - mert itt aztán férfi volt a talpán minden résztvevő. étterem édes-savanyú levesét dobozban; fődíjként egy üveg Walton pezsgőt; annál felmérhetetlenül értékesebb különdíjként pedig Nagy Ervin privát vonalas számát, melyet személyesen fülbe súgott Nagy Ervin. Igaz, a rossz fülbe súgta, valahogy egy másik lány tetszett meg neki, nem a nyertes, de sebaj.